Unknown Master
Dec 28, 2023
Már tervben volt ennek a képregénynek a közlése itt az oldalon, de most azért tettem fel hamarabb, mert a művészettörténetet támadják azok, akik megszüntették annak tanítását a gimnáziumokban. Erről bővebben olvashatsz az interneten. Sőt, most szombaton terveznek egy tüntetést is a Hősök terére, a Szépművészeti Múzeum elé, ahol bárki csatlakozhat, hogy kifejezze felháborodását e tantárgy eltüntetésének ügyén. Mivel én már jó pár éve tanítok művészettörténetet egy művészeti gimnáziumban, kötelességemnek érzem, hogy kiálljak eme ügy mellett. A tüntetés Facebook oldalát innen lehet elérni: https://fb.me/e/1wnKAgHqL
Recommendation for you
-
Recommendation
Ghost Lights
LGBTQ+ 800.8k likes
-
Recommendation
Humor me
Slice of life 3.1m likes
-
Recommendation
Do You Even Witch
BL 4.7m likes
-
Recommendation
Strange and Wild
Fantasy 787.1k likes
-
Recommendation
The Little Trashmaid
Comedy 784.8k likes
-
Recommendation
Ghost Eyes
Thriller/Horror 1.8m likes
-
Feeling lucky
Random series you may like
Unknown Master
172 views0 subscribers
Az Ismeretlen mester című képregényem elsőként a 5Panels gondozásában, 2014-ben, a Városmesék című antológiában jelent meg.
Aztán a Hahota 53. majd a 79. számában is leközölték a történetet. A második megjelenés amiatt lehetett indokolt, hogy nagyon tetszett a szerkesztőknek a történetem. Legalább is, én így gondolom A Képregény Marketen még hozzá lehet jutni a nyomtatott verziókhoz.
Illetve, 2015-ben ezért a sztoriért Alfabéta jelölést is kaptam. Amit persze nem nyertem meg végül...
Most már, viszont, online is olvashatjátok. Az ötlet onnan származik, hogy olvastam Bogád Zoltán 2003-ban megjelent Indexes cikkét, amiben írt arról, hogy az Epreskertben valaki felakasztotta magát az egyik lezárt épület padlásán, és a már mumifikálódott holtesttét találták meg, amit pár napig élethű szobornak néztek.
A cikk még mindig elérhető itt:
https://index.hu/bulvar/epreskertimu/
Így aztán beindult a fantáziám, hiszen, képzőművészetis egyetemistaként én is eltöltöttem egy évet az Epreskertben, így valamelyest személyesen is érintve voltam az esettel kapcsolatban.
A képregény címe onnan származik, hogy sok középkori alkotásnál nem maradt fenn semmi a művészről, hiszen akkoriban nem volt szokás szignálni a képeket. Így, az alkotás bemutatásakor csak úgy utalnak rá, hogy ismeretlen mester. Mivel a városi legendák szerint a feltételezhetően életének önkezűleg véget vető ismeretlen, egy művészetis egyetemista lehetett - bár ezt a cikk már nem említi -, elképzeltem, hogy belőle is egy nagymester lehetett volna. Úgy gondolom, emlékezzünk rá így, akárki is volt életében, nagymesterként, aki még utoljára létrehozta életművét.
Aztán a Hahota 53. majd a 79. számában is leközölték a történetet. A második megjelenés amiatt lehetett indokolt, hogy nagyon tetszett a szerkesztőknek a történetem. Legalább is, én így gondolom A Képregény Marketen még hozzá lehet jutni a nyomtatott verziókhoz.
Illetve, 2015-ben ezért a sztoriért Alfabéta jelölést is kaptam. Amit persze nem nyertem meg végül...
Most már, viszont, online is olvashatjátok. Az ötlet onnan származik, hogy olvastam Bogád Zoltán 2003-ban megjelent Indexes cikkét, amiben írt arról, hogy az Epreskertben valaki felakasztotta magát az egyik lezárt épület padlásán, és a már mumifikálódott holtesttét találták meg, amit pár napig élethű szobornak néztek.
A cikk még mindig elérhető itt:
https://index.hu/bulvar/epreskertimu/
Így aztán beindult a fantáziám, hiszen, képzőművészetis egyetemistaként én is eltöltöttem egy évet az Epreskertben, így valamelyest személyesen is érintve voltam az esettel kapcsolatban.
A képregény címe onnan származik, hogy sok középkori alkotásnál nem maradt fenn semmi a művészről, hiszen akkoriban nem volt szokás szignálni a képeket. Így, az alkotás bemutatásakor csak úgy utalnak rá, hogy ismeretlen mester. Mivel a városi legendák szerint a feltételezhetően életének önkezűleg véget vető ismeretlen, egy művészetis egyetemista lehetett - bár ezt a cikk már nem említi -, elképzeltem, hogy belőle is egy nagymester lehetett volna. Úgy gondolom, emlékezzünk rá így, akárki is volt életében, nagymesterként, aki még utoljára létrehozta életművét.
Comments (0)
See all